Itt a Karácsony! Nem olyan, mint otthon... a kalácsban nem dió, sem mák, hanem lekvár van. De jó így is. Kedves emberek házigazdáink: Barbara és Frank. Nem tehetnek róla, ha nem olyan a karácsony, mint otthon... "Mily széles az óceán annak, aki hazagondol...". Karácsonyeste a templomban ünnepetünk. Százötven-kétszáz gyermek és felnőtt a 4 órás istentiszteleten. Még volt kettő utána. Nagy a gyülekezet. Az evangéliumból olvasták fel a karácsonyi történetet. Elénekeltük a Csendes éjt. Mi magyarul. Este eljött az angyal. Csak nekünk. Az jutott eszünkbe, hogy otthon ilyekor háromszor, négyszer ennyit hoz: Mamától, Tatától,Mamitól, Tatitól, Julitól és Győzőtől, Csongitól és Nórától, Papnénitől, Papbácsitól, a Nőszövetségtől, az egyházközségtől. Nem a mennyiség hiányzik... az emberek.
14 éve az első karácsony, hogy nem „dolgozom”. Nehéz hozzá szokni.
Karácsony első napján is jött, no nem az angyal, a mikulás. Itt reggel szokták kibontani az ajándékot. Délben Frank elhozta a szüleit, Frank Seniort és Tonyt. Sally és Del Tweedie is átjött ünnepelni...ebéd, beszélgetés, s ahogy telt a nap, úgy gyűltek az ajándékok... Plüss álltok, gyöngyök, kisautók. Menniységeben végül idén sem maradtunk le. Kis karácsony, nagy karácsony. Még az őzek is meglátogattak.Egészen az ablakig jöttek.
Este búcsúzkodás. Hálálsak vagyunk a vendéglátásért.
Holnap újra utazunk... Irány Wasginton DC.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése